Az elõítéletek dimenziói,
a cigányság helyzete társadalmunkban

Amerikai kutatók lánclevelet indítottak, hogy bebizonyítsák Stanley Milgram szociológus elméletét, miszerint hat közvetítőn keresztül mindenki ismer mindenkit a világon. Az 1967-es kutatásban többszáz közép-amerikai lakos kapott egy-egy csomagot, hogy juttassa el bostoni célszemélyekhez, akikről csak szórványos információkat adtak. A cél az volt, hogy olyan személyes ismerősének adják át a csomagot, akik többet tudhatnak a keresett személyről. Milgram megállapította, átlag hat emberen keresztül jutottak célba a csomagok.

A szociológia (a latin socius, azaz ?társ?, ?társaság?; valamint a görög ?????, lógos, azaz ?-tudás?, ?-tudomány? szavakból) a társadalmi élet összetevõi, az egyének, csoportok, szervezetek, intézmények (család, iskola, egyház, állam stb.) életének, mûködésének törvényszerûségeit, szabályait és folyamatait vizsgáló elméleti és gyakorlati tudomány.

A szociológusok a társadalmi és társas viselkedést tanulmányozzák az emberek által alkotott társadalmi, vallási, politikai és gazdasági intézményeken, szervezeteken, csoportokon belül.

A szociológiát annak korai, 19. századi mûvelõi, Comte és követõi leginkább a természettudományokhoz tartozó tárgyként kezelték azt, amely a társadalmi jelenségek tanulmányozásához a természettudományokhoz is használt módszertant alkalmazza. Az empiricizmus és a tudományos módszer hangsúlyozása kétségbevonhatatlanul megalapozta a szociológiára és annak megállapításaira irányuló igényt, valamint meg is különböztette a szociológiát más, kevésbé empirikus területektõl, mint például a filozófia.

Noha a szociológia Comte-nak abból a meggyõzõdésébõl nõtte ki magát, hogy idõvel minden más tudományos érdeklõdést maga alá rendel, végül a szociológia nem helyettesít más tudományokat. Ehelyett a szociológiát kell más tudományokhoz képest meghatározni (pszichológia, közgazdaságtan stb.). A szociológiai tudomány ma az emberiség szervezeteinek, intézményeinek és kölcsönhatásaiknak vizsgálatánál összehasonlító módszerrel dolgozik. Ez az elv részben az összetett ipari társadalom szervezetére koncentrál, egyúttal a legtöbb szociológia tanszék szerte a világon támogatja a multikulturális és multinacionális tanulmányokat.

Volt tehát itt egy történet, egy magyar szociológiatörténet, amely megírható lett volna, illetve íratott és íratik. Ahhoz azonban, hogy ez a történet legitimálódjék a szakmán belül, hogy tehát ez a történet a szakma társas identitásának alkatrészévé váljék, végbe kellene mennie az Alexander által posztpozitivistának nevezett fordulatnak. Talán ennek el?jele volt a már fentebb emlegetett heves vita a Replikában, ahol az "interpretatív szociológia" harsonái megreszkettették a pozitivista empirizmus Jerikó-falait.