A Nemzeti Ifjúsági Stratégia

egyik legfőbb sajátossága, hogy az ifjúságra nem mint problémára,
hanem mint erőforrásra tekint.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium felkérése alapján a tavalyi évhez hasonlóan idén is a Vas Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ és az intézmény LOGO Ifjúsági Szolgálata szervezte a IX. Település és Ifjúsága Konferenciát Budapesten a Magyar Kultúra Alapítvány budavári székházában. A program megvalósulásában az FSZH-Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat munkatársai is részt vettek.

A konferencián dr. Mészáros Miklós koordinációs szakállamtitkár (jelenleg miniszteri megbízott) hangsúlyozta, hogy az ifjúsági ügyekért felelős tárca kiemelt feladata a települési gyermek- és ifjúsági munka támogatása, a szakemberek szakmai-módszertani segítése, a professzionális szakma kialakítása. Ezek a feladatok megjelennek a Nemzeti Ifjúsági Stratégiában, ami hosszú távon - 2023-ig - határozza meg az ifjúságpolitika szakmai tartalmát és fejlesztésének irányát.
A Nemzeti Ifjúsági Stratégia egyik legfőbb sajátossága, hogy az ifjúságra nem mint problémára, hanem mint erőforrásra tekint. A stratégia másik fő sajátossága, hogy az ágazati-szakpolitikai szemlélettel szemben az ágazatközi megközelítést alkalmazza. Ezzel biztosítható, hogy egy speciális helyzetben lévő társadalmi csoport érdekeit az egyes szakpolitikák figyelembe vegyék, illetve érvényesítsék munkájuk során.
A stratégia fontos eleme az elsődleges megelőzés (primer prevenció), amely a gyermek és a fiatal formálódó személyiségét érő különféle veszélyes folyamatok kialakulásának okait szünteti meg. Ennek eszközei - többek között - a rendszeres szabadidős tevékenység szervezése, a kortárs kapcsolatok, közösségek, az alkalmazkodó együttlét képességének (döntéshozatal, felelősségvállalás) kialakítása és fejlesztése, illetve az aktív, öntevékeny életmód elősegítése.
Ennek a szemléletmódnak nemcsak a szakpolitikákban, hanem a helyi közösségek vezetésében is meg kell jelennie. A helyi döntéshozóknak látniuk kell, hogy a települési gyermek- és ifjúsági munka komplex rendszerének kiépítése, a strukturált párbeszéd a fiatalokkal olyan befektetés, amely sokszorosan megtérül.
A gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős tárca szakmafejlesztési prioritásai is ennek megfelelően alakulnak, vagyis: a szakmai munka végzéséhez szükséges személyi, tárgyi, intézményi feltételek megteremtésének elősegítésére koncentrál. Ugyanakkor ahhoz, hogy a települési gyermek- és ifjúsági munka mindenhol elismert és szükséges tevékenység legyen, elengedhetetlen a szakmai sztenderdek meghatározása, elfogadása és alkalmazása. Elkészült és működik már a Nemzeti Ifjúsági Információs és Dokumentációs Adattár, előkészületben van az ifjúságkutatás szakmai elvárásainak gyűjteménye, valamint a "Kapcsos Könyv", az ifjúságügy munka módszertani kézikönyve. Ahhoz, hogy valóban minden szakember számára elfogadott és használt módszertani kiadvány születhessen, szükség van a vitákra, a gondolatok, vélemények ütköztetésére.
A konferencia keretében Mészáros Miklós átadta Az év gyermek és ifjúsági mintaprojektnek járó elismeréseket. A kitüntető címmel a Szociális és Munkaügyi Minisztérium - szinkronban az Európa Tanács ajánlásával - a gyermek és ifjúsági területen kimagasló, innovatív, újszerű megközelítéseket alkalmazó projekteket és szolgáltatásokat ismertek el, amelyek szakmai megalapozottságuknál, módszertani kidolgozottságuknál, valamint gyakorlati bevezetettségüknél fogva adaptálhatók más szervezetek munkáihoz is.
Az eddig elismert projektek mind azt bizonyították, hogy a települések életében szerepet kapó gyermekek és fiatalok akartak és tudtak élni a lehetőséggel, hogy a települések vezetői egyre nagyobb számmal ismerik fel, hogy a lakóhelyből akkor lesz otthon, akkor lesz jövője, ha ehhez minden segítséget megadnak a fiataloknak.

A mellékletet írta és szerkesztette:
Szegvári Katalin
Fotók: Csiky Ildikó, Kolin Péter, Pető Zsuzsa
Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium
megbízásából.