Saád - miként tanulmányának címébõl is látható - úgy exponálja a szociológiatörténet problémáját általában és a magyar szociológiatörténetét különösen, hogy az lényegében véve a tárgy mibenlétének s ezzel együtt a feldolgozás mikéntjének a problémája. Tárgyi szempontból a történet tárgya lehet a társadalmi gondolkodás, lehet a szociológiai gondolkodás, lehet a szociológiai elmélet (vagy társadalomtan) s végül a szociológia mint diszciplína. A feldolgozás szempontjából mindegyikhez hozzárendel egy "mûfajt": lehetséges a társadalmi gondolkodás esetén tudás- és/vagy történetszociológiai elemzés, a szociológiai gondolkodás esetén eszmetörténeti áttekintés, a társadalomtanok vagy szociológiai elméletek esetén történeti feldolgozás, a szociológia mint diszciplína esetén tudománytörténeti-tudományszociológiai feldolgozás. A választ a felmerülõ problémákra - Lepenies nyomán - három identitás-dimenzió mentén keresi. Az egyik a kognitív identitás, amely tulajdonképpen a szociológia mint tudomány episztemológiai státusára vonatkozik (arra tehát, hogy mi a szociológia mint tudomány), a második a társas identitás, ami a szakma intézményesülésével kapcsolatos, s végül a történeti identitás, ez arra vonatkozik, hogy a szociológusi szakma mit vont be a saját elméleti elõzményeibe.
Replika 23-24.szám
Kapcsolódó hírek:
A szociológia története 1.
Lehet-e a függőséget gyógyítani?
5 ok, ami miatt a nők túlélik a férfiakat
Mit adnak nekünk az ünnepek?