Az Európai Unió tagállamaiban a 15 éves munkaképes lakosság várhatóan munkában töltött éveinek száma átlagosan 35,6 év volt 2016-ban, ami 1,8 éves emelkedést jelent a tíz évvel korábban regisztráltakhoz képest. Magyarországon 4,5 évvel emelkedett a hasonló korúak várhatóan munkában töltött éveinek száma - derül ki az Eurostat szerdán kiadott felméréséből.

Az Európai Unió statisztikai hivatalának közlése szerint a vizsgált tízéves időszak alatt a nők körében gyorsabban, a 2006-os 30,6-ról, 2016-ra 33,1 évre emelkedett a várhatóan munkában töltött évek száma, amíg a férfiaknál a 2006-ban mért 36,9-ről 2016-ra mindössze 38-ra emelkedet az adat.

Az eltelt tíz év alatt a várhatóan munkával töltött idő legnagyobb mértékben Máltán (5,1 év) emelkedett, amelyet Magyarország (4,5 év) követ, majd Litvánia (4,2 év), Lengyelország (2,7 év), Észtország (2,6 év) és Ausztria (2,4 év) következik. A várhatóan munkával töltött évek száma Cipruson 0,1 évvel csökkent.

Magyarország munkaképes lakosságának várható átlagos munkával töltött ideje 33,2 év, ami elmarad az uniós átlagtól. Az Eurostat összesítésében Magyarországnál alacsonyabb átlagosan várható munkaidővel Luxemburg, Lengyelország, Belgium, Görögország, Románia, Horvátország, Bulgária, majd a sor végén Olaszország rendelkezik.

A tavalyi adatok szerint az uniós országok közül várhatóan a legtöbbet Svédország, Dánia és Hollandia fiataljai dolgoznak majd, 40 és 44,9 év között - közölte az uniós statisztikai hivatal.

A magyaroknak alig több mint harmada vonulna teljesen vissza a nyugdíjkorhatár elérése után, ám a lehetőségek jóval szűkösebbek az elképzelésekhez képest: a megromlott egészségi állapot és a munkanélküliség gyakran meggátolja az időskori aktivitást. Az időben elkezdett takarékoskodás, és a megfelelő stratégia ugyanakkor hozzásegíthet az időskori anyagi biztonság eléréséhez - derült ki az Aegon Biztosító augusztusi kutatásából.

Az időskori munkavállalás lehetőségei ugyanakkor a legtöbb munkahelyen még korlátozottak Magyarországon. Tízből három dolgozónak semmiféle lehetősége nincs lépcsőzetesen nyugdíjba vonulni, további 17 százalék pedig nem tudja, van-e egyáltalán ilyen lehetőség.

2017. július 1-jén új társulási forma jelent meg a magyar jogban: a közérdekű nyugdíjas szövetkezet. A jogalkotás felismerte ugyanis, hogy sok nyugdíjas szeretné a jövedelmét munkavállalás útján kiegészíteni, ami ráadásul értékes tapasztalataik átadását, számos iparágban a munkaerőhiány csökkentését is segítheti. Annak érdekében, hogy valóban vonzó lehetőséget jelentsen, a nyugdíjas szövetkezetek számos adókedvezményt is kaptak.

Amint azt az Írisz Office Könyvelő, Adótanácsadó Zrt. szakértői elmondták, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek nyugdíjas tagjainak jövedelmét nem terheli szociális hozzájárulási adó (22 százalék), nyugdíjjárulék (10 százalék), egészségbiztosítási járulék (7 százalék), munkaerőpiaci járulék (1,5 százalék), sem szakképzési hozzájárulás (1,5 százalék).

„Cserébe” azonban nem válnak biztosítottá sem, vagyis nem nő tovább a nyugdíjuk. Így csupán a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetni, azonban még ezt sem minden esetben: amennyiben a jövedelem kifizetése élelmiszer formájában történik, az a havi minimálbér mértékéig, élelmiszerutalvány esetében a minimálbér 25 százalékáig adómentes.

Forrás:http://www.tozsdeforum.hu