Ezek a perspektívák természetesen egy mûvön belül is keveredhetnek egymással, de nyilvánvalóan egy perspektíva is dominálhat, s az ábrázolás, mint föntebb említettük, mindig függvén az interpretátor megismerési érdekétõl, egy "mûfajon" belül is több, egyformán releváns képet szerkeszthet. Csak példaként említjük itt meg Scott Lash szociológiatörténeti exkurzusát a posztmodernizmus szociológiájáról írott könyvében, ahol is a szociológia keletkezését (amelyet õ amerikai behatásra, Parsons nyomán a századelõre lokalizál) a századelõ mûvészeti modernjének megjelenésével úgy hozza kapcsolatba, ahogyan Panowsky a gótikát a skolasztikával: az antifundacionalista beállítódás tudniillik megfelel a festészet nonfigurativitásának mint a realitás megragadásról való lemondásnak (Lash l989: 10-11). Itt természetesen mindenféle bonyolult kérdések vetõdnek fel (például az a "plusz", amit az értelmezõ a szövegben - alkotójának vélt értelmén túl - feltár, vagyis a szöveg nyitottsága), de amit a most folyó vitával összefüggésben hangsúlyozni szeretnék, az az, hogy bizonyos perspektíváknak megvannak a korlátaik. A professzionalizáció és intézményesülés perspektívájában például nem jelenik meg egy tudomány születése. Ebben a perspektívában azt kellene például állítani, hogy - némileg karikírozva - Kopernikusz nem volt asztronómus, mert még nem voltak a modern értelemben vett akadémiai csillagászattani intézetek és tanszékek. De hogy egy témánkba vágó példát említsek: Eötvös nagy mûvében a bevezetéshez és az elsõ fejezethez írott jegyzetekben egy pozitivista tudományelmélet tézisei vannak lefektetve. (Ezek a tézisek több ponton érintkeznek John Stuart Mill 1842-ben megjelent, Az induktív és deduktív logika rendszere címû mûvének ötödik könyvében a morális tudományok logikájáról elmondottakkal.) Eötvös könyvében törvényeket állít fel (többek között például a haladás törvényeit) a Comte-Spencer-Mill-féle törvényorientált pozitivista szociológia szellemében. S akkor most mondjuk azt, hogy Eötvös mûve nem tartozik a szociológia történetéhez, mert nem volt szociológiai intézet és tanszék?

Replika 23-24.szám