Szeretettel köszöntelek a Szociológia-kedvelő klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Szociológia-kedvelő klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szociológia-kedvelő klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Szociológia-kedvelő klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szociológia-kedvelő klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Szociológia-kedvelő klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szociológia-kedvelő klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Szociológia-kedvelő klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Ami pedig a kezdetet illeti, különösen R. Várkonyi Ágnesnek a magyar pozitivista történetírásról írott monográfiája és saját kutatásunk alapján úgy gondolom, hogy ez a kezdet nagyjából a múlt század negyvenes éveire tehetõ (amikor például Lónyai Menyhért Comte-ot ismerteti), amikor a pozitivizmus fogalmai, látásmódja, törvénykeresõ aspirációi fellelhetõk Kemény Zsigmond, Szontágh Gusztáv, Kossuth Lajos stb. munkáiban. Ehhez képest, mondjuk, Tessedik Sámuel és Berzeviczy Gergely olyan elõfutárféle helyzetben van a magyar szociológiatörténeten belül, mint Montesquieu az egyetemesen belül.
Még egy megjegyzés kívánkozik az elmondottakhoz. Saád József hangsúlyozza, hogy a magyar szociológiatörténetben viszonylag hiányoznak az egyetemes szociológiatörténet szempontjából is releváns "paradigmatikus jelentõségû" elméletek. Hiába mérhetõ Eötvös, Pulszky stb. munkássága európai mércével, ahogy a kortársak is értékelték, nincs esélyük arra, hogy a "nagy elméletek" közé kerüljenek. Ez tény, nincs mit vitatkozni rajta. Legfeljebb azon érdemes eltöprengeni, hogy mihelyt egy Mannheim vagy Polányi Károly végleg külföldre került, miért volt képes "paradigmateremtõvé" válni. Mi lett volna Eötvösbõl, ha Párizsba telepszik át, Pulszkyból, ha Londonban marad (miután apja emigrált a szabadságharc után, s õ ott járt középiskolába), vagy Somló Bódogból, ha (mint Malinowski) a London School of Economics tanárává vált volna? Ennek a kérdésnek a boncolgatása messzire vezetne, ezért itt csak azt a határozott benyomásunkat szeretnénk kifejezni, hogy ami az eredetiséget illeti az elméletben, az elmúlt húsz évben immár intézményesült, professzionalizálódott és végül mára "megállapodott diszciplínaként" mûködõ magyar szociológiában nemigen található annyi eredetiség, mint - találomra kiragadva - Pulszky történeti társadalomtanában, Somló Bódog gazdasági antropológiájában, Horváth Barna szinoptikus jogelméletében, Szabó Ervin "revizionista" marxizmusában, Erdei magyar társadalomrajzában, Bibó István történetszociológiai víziójában.
Replika 23-24.szám
|
|
Keczánné Macskó Piroska írta 2 napja itt:
Jó szórakozást a klubban!
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Lehet-e a függőséget gyógyítani?
5 ok, ami miatt a nők túlélik a férfiakat
Mit adnak nekünk az ünnepek?
Így vészeld át a munkanélküliséget – tíz tipp