Egy olyan definíciót fogadtam el, amelyrõl elismerem, hogy elég tág, de anélkül, hogy önkényesnek hinném. A szociológia olyan vizsgálódás, amely a szociálisnak mint olyannak a tanulmányozása akar lenni, akár az interperszonális viszonyok elemi szintjén, akár a nagy összességek, osztályok, nemzetek, civilizációk vagy, hogy a most szokásos kifejezést vegyük, globális társadalmak makroszkopikus szintjén. Ez a meghatározás azt is lehetõvé teszi, hogy megértsük, miért is oly kínosan nehéz szociológiatörténetet írni, tudni, hogy hol kezdõdött, és hol végzõdik. Számos módon lehet megragadni akár a tudományos intenciót, akár a szociális objektumot. Igényli-e a szociológia egyszerre ezt az intenciót és objektumot, vagy ezen két ismérv egyikével vagy másikával kezd létezni? (Aron 1967: l5-l6).

Az utóbbi kérdés azért bonyolítja a dolgot, mert a tudományosság intencióját tekintve Arisztotelész vetekedik Montesquieu-vel és Comte-tal, míg a szociálisnak mint olyannak a megcélzásával Montesquieu inkább számít alapítónak, mint Comte. Bonyolítja a képet az is, hogy Paul Lazarsfeld a közigazgatási statisztikában keresi a modern empirikus szociológia elõzményeit. Mindeme exponált nehézségek mellett Raymond Aron olyan döntést hoz, melynek fényében mégis Comte számít alapítónak és Montesquieu elõfutárnak. A comte-i szociológia tehát a kezdet, és ezt Aron a következõképpen jellemzi:

A XIX. századi szociológia az embereknek önmagukról való reflexiójának egy olyan pillanatát jeleníti meg, amikor a szociálisat mint olyat tematizálták a maga többértelmû (équivoque) jellegével, hol az individuumok közti elemi viszonyok, hol a globális entitás értelmében. A szociológia ugyanakkor kifejez egy nem radikálisan új, de radikalitása révén eredeti szándékot, egy tulajdonképpeni tudományos megismerést, a természettudományok mintájára, ugyanazzal a céllal: a tudományos megismerésnek nyújtania kell az emberek számára az uralmat társadalmuk vagy történelmük felett ugyanúgy, ahogyan a fizika és a kémia a természet feletti uralmat szolgáltatták (Aron 1967: l6-l7).

Replika 23-24.szám