Kérdés persze: szociológia volt-e, amit Comte vagy Spencer mûvelt? Láttuk, hogy Parsons szerint nem; s mivel az ötvenes-hatvanas évek parsonsiánusok vagy - ami ebbõl a szempontból egyre megy - antiparsonsiánusok voltak, az amerikai szociológiából kitörlõdött az a tudat, hogy Weber és Durkheim elõtt is volt szociológia. Marx, persze, kivétel volt a társadalomkritikai irányzatnak köszönhetõen. De fellépett itt egy koincidencia. A neopozitivista empirizmus a szociológiában egyre inkább tért nyert azzal párhuzamosan, ahogyan a matematikai statisztika módszerei fejlõdtek. Ennek eredményeként létrejött egy olyan szociológiatörténeti koncepció Lazarsfeldnél, amely ugyanarra az eredményre jutott, mint az elméleti szociológai koncepció Parsonsszal: megtagadta pozitivista elméleti gyökereit. Lazarsfeldnél a szociológia nem Comte-tal, hanem a "Polizeiwissenschaft" és a kameralisztika közigazgatási statisztikáival kezdõdött, s elsõ igazi képviselõi, alapítói az empirista statisztikus Le Play és Quetelet voltak, nem pedig - mint Raymond Aronnál - Montesquieu és Comte. Ezt itt azért is említjük, mert ennek az irányzatnak az elsõ teoretikusa Lorenz von Stein volt, akitõl a "társadalomtanos" irányzat származik, melyet nálunk például Concha Gyõzõ követett. Ezt az irányzatot Saád József is említi, s arra látszik hajlani, hogy ez az elméleti irányzat is tartozzék bele a szociológia elmélettörténetébe.

Azok viszont, akik a szociológia fogalmát nem szûkítik az empirikus szociológiára, továbbá nem osztják azt a Parsons nyomán Amerikában elterjedt nézetet, hogy Durkheim stb., tehát a századelõ elõtt nem volt szociológia (mint például a Saád által idézett Giddens, aki ezt a felfogást mítosznak bélyegzi), a szociológia kezdeteit ott keresik, ahol Raymond Aron, aki világosan és köntörfalazás nélkül exponálja az elméleti elõkérdést: "Mely idõpontban keletkezett a szociológia? Mely szerzõk érdemlik meg, hogy a szociológia õseinek vagy alapítóinak tartsuk õket? Utóbbinak mely definícióját fogadjuk el?"

Replika 23-24.szám