Van, akinek csak nélkülözésre elég a fizetése, és kevesen vannak, akik normálisan tudnak megtakarítani. A készpénzként használható béren kívüli juttatások pedig viszik a pálmát.

Naponta bombázzák a lakosságot a legkülönfélébb befektetési, megtakarítási ajánlatokkal a cégek. Mondjuk most komoly pofont kapott ez a piac.

Azzal, hogy a Buda-Cash brókerház, és a cégcsoporthoz tartozó bankok a falnak mentek, a megtakarítók egy része bizalmatlanná válhat. Az ügyben érintett bank, a DRB egyik betétese az egyik tévécsatornának például azt mondta: nem fogja bankban tartani a pénzét, inkább hazaviszi a párnák közé. Ráadásul azóta más brókerházról, a Hungária Értékpapír Zrt.-ről is kiderült, nincs minden rendben. 

Takarékoskodási képtelenség

Persze nincs szó tömeges betétkivonásról, ami azért azt jelzi, hogy a többség bízik a pénzügyi rendszerben. A megtakarításokra pedig szükség van, hosszú és rövid távon egyaránt, mindenképpen jó, ha van.

Ugyanakkor hiába lenne/van meg a bizalom egy-egy pénzügyi intézménnyel szemben, sokaknak egyszerűen nincs pénze spórolásra.  Ez látszik legalábbis a Stabilitás Pénztárszövetség számára a KutatóCentrum által készített felmérésből, amelyben a megkérdezettek a béren kívüli juttatásaikról és a megtakarításaikról nyilatkoztak. A kutatás szerint a többség képtelen takarékoskodni, nekik nem jön be elég pénz ehhez.

Kétharmad

A megkérdezettek közel 30 százaléka éppen belefér a havi büdzséjébe, azaz nem adósodnak el, de másra sem marad pénzük.

Közel hasonló méretű tábort alkotnak, akiknek nincsenek megélhetési gondjaik, ám spórolni ők is képtelenek. Tehát a többség, a válaszadók 60 százaléka – közel kétharmada - megél valahogy, de gyűjtögetésre már nem futja.

Ötödök

A megkérdezettek 14 százaléka hónapról hónapra rendszeresen anyagi gondokkal szembesül, 4 százalékuknak pedig nélkülöznie kell ahhoz, hogy meglegyen a napi betevője. Összességében ez a két tábor adja a megkérdezettek ötödét.

Nézzük a másik,takarékoskodásra képes tábort, bár a kép ott sem vidám! A megkérdezettek ötöde azt mondta, hogy jól él és alkalmanként még későbbre is félre tud tenni. Ugyanakkor mindössze 4 százalék képes rendszeresen spórolni.

A kutatás szerint a megkérdezettek leginkább azért nem spórolnak például az egészségükre és a nyugdíjukra, mert nincs meg rá a fedezetük, ugyanakkor, ha lenne elég a kasszában, akkor spórolnának.

Főszerepben a készpénzszerű juttatások 

A napi anyagi gondok valós kockázatát mutatja, hogy a kutatásban szereplők ugyan fontos és hasznos béren kívüli juttatások közé sorolták az egészségpénztári és nyugdíjpénztári hozzájárulásokat, mégis a lényegében készpénzként használható Erzsébet utalvány és a Szép-kártya a legnépszerűbb a körükben, és a gyógyszervásárlásra azonnal elkölthető egészségkasszás keret is ezért kedvelt.

Ez pedig arra utal, hiába szeretnének spórolni akár béren kívüli juttatással különböző célokra, sokan nem teszik meg, mert inkább olyat választanak, amelyekkel a napi kiadásaikat fedezhetik.

Forrás:http://buksza.reblog.hu