A romák nyelvileg, etnikailag és szociális szem,pontból sem egységesek. Erről a tényről azonban sokszor nem csak a rasszisták, hanem a társadalomtudósok és pedagógiai szakértők is gyakran megfeledkeznek. Ezért is van az, hogy a cigányok oktatásával kapcsolatban még mindig a szegregált, vagy integrált pedagógia dimenziójában folyik a vita. Közben pedig a roma gyerekek később kezdik és később is fejezik be az általános iskolát, ha befejezik egyáltalán.

A szegregált oktatás annyit jelent, hogy a roma gyerekeket elkülönítik a többiektől és alacsonyabb színvonalú tananyagot ismertetnek velük. Hogy minél hamarább az iskola falain kívül tudják őket, nem várnak el semmilyen teljesítményt tőlük. Így a putriból nem lehet kitörni, marad a mély szegénység generációkon át.

A szegregáció törvényellenes Magyarországon, de ennek ellenére létezik, van kiskapu: az OSI szerint a fogyatékossággal küzdők számára létrehozott speciális iskolákban vagy osztályokban a romák felülreprezentáltak, és a bizonyítékok arra utalnak, hogy ennek oka jórészt az iskolaérettségi, szakértői vizsgálatokban keresendő.

Az iskolákba a beiratkozás jogilag meghatározott körzethatárok alapján történik, de a szülők dönthetnek úgy is, hogy a gyereküket ezen körzethatáron kívüli oktatási intézménybe küldik. A gyakorlatban kevés roma szülő íratja csemetéjét másik iskolába, míg a nem romák nagyobb valószínűséggel veszik ki a gyereküket olyan intézményből, ahol a roma tanulók aránya magas. Így a jogszabályok által megkívánt integrációt a személyes döntések alapján előálló szegregáció is derékba töri.

Kevés szó esik azon roma és hátrányos helyzetű gyerekek sajátos szükségleteiről, akik egyébként is olyan körzetekben élnek (pl. városi kerületek, falvak és kistérségek), ahol alig van nem roma populáció, akikkel az integrációt meg lehetne valósítani. A roma közösségek fizikai elkülönítése egyébként is  növekvő tendenciát mutat, ennek következtében növekszik azon  gyermekek száma is, akik etnikailag homogén településeken élnek, ahol nincs óvoda sem, pedig ez sokat segíthetne az iskolai integrációban. További tanodák is kellenének, hogy érzékelhető módon javuljon a roma gyerekek iskolai teljesítménye, és a magasabb szintű oktatásban való részvétele.

A tanárképzésben is sok a hiányosság, nincsenek olyan kurzusok, amelyek kifejezetten a toleranciával vagy a multikulturalitással foglalkoznának. Szükség lenne az előítéletek elleni oktatásra. Kevés a tanár, aki beszéli valamely cigány nyelvet, holott Magyarországon az angol, német, francia, spanyol után a legtöbb nyelvvizsgát lovári nyelvből tették le. Van ugyan  roma mediátor/asszisztens képzés, de a végzett szakértők alkalmazása nincs jogilag szabályozva. Hiányzik az oktatási tananyag is, pedig ennek  létrehozása a 1993. évi LXXVII. törvény alapján kötelezettsége lenne a Magyar Államnak.

Egyes kutatások szerint az iskoláskorú népességen belül a romák aránya 15%-ra fog emelkedni, és ezt követően is folytatódni fog ez a tendencia. Tehát nagyobb figyelmet kéne szentelni ennek a problémának. Nem a romák és nem romák oktatásából egyaránt lenne szabad sajnálni a pénzt sem: a legtöbb közgazdász egyetért abban, hogy az oktatás színvonalának emelése óriási hasznot hoz hosszú távon.

 http://szociologiakedvelo.network.hu/createclubpost/szociologiakedvelo_klub_hirei